Antik érmék

Antik érmék kínálatába a Bizánci Birodalom és a Római Birodalom pénzei tartoznak. Hazánkban igen keresettek a Római Császárság arany pénzei és ezüst pénzei, illetve a különböző bronzból készült aprópénzek. A római érmék értéke ritkaságuk, minőségük és tartásuk függvénye. A gyűjtők többsége egy szépen kidolgozott portrét többre értékel, mint az érme egyéb részeit, mint például a peremfeliratot. Az akkori technikai fejlettség ellenére az ókori pénzművesség mesterei tökéletes arcképeket, portrékat alkottak az érmékre. Az ő segítségükkel, így tökéletesen beazonosítható a legtöbb ezüstpénz és aranypénz, annak ellenére, hogy évszámok nem szerepeltek az érméken.

Középkori érmék

A középkori pénzverés hazánkban I. István királyunk uralkodásától az Erdélyi Fejedelemség megalakulásáig terjedő időszak. A magyar pénzverés alapjait I. István fektette le, mely végigkísér bennünket az összes Árpád-házi uralkodó pénzverésénél. Az Árpád-házi pénzverés fő jellegzetessége, hogy szinte kizárólag csak ezüstből készültek az érmék. Az Árpád-ház kihalása után a vegyes házakból származó uralkodók irányították az országot. Első vegyesházi uralkodónk Károly Róbert, akinek pénzreformja teljesen új színt vitt a magyarországi pénzverésbe. Bevezetésre kerültek a velencei fiorina mintájára vert arany pénzek, az aranyforintok.

Habsburg érmék

A Habsburg Birodalom fennállását I. Rudolf német király 1273-ban kezdődő uralkodásától számítjuk. Habsburg Birodalom alatt a Habsburg-ház kezén levő államok összességét értjük, mely területe a mai Magyarország, Szlovákia, Ausztria, Horvátország, Szlovénia, kelet Német- és észak Olaszország egyes területeit foglalta magába. A Habsburg uralkodók között a legismertebbek közé tartozik Mária Terézia és Ferenc József. A Habsburg pénzek gyűjtői az arany dukátok, az ezüst tallérok, krajcárok és denárok széles kínálatából válogathatnak.

Ferenc József érmék

Az Osztrák-Magyar Monarchia legkiemelkedőbb uralkodója I. Ferenc József, aki tizennyolc évesen került a magyar trónra. Arany érméi, ezüst érméi és réz pénzérméi a legismertebbek és a legkeresettebbek hazánkban. Ezt a gyűjtési területet a magyar veretek mellett osztrák és olasz veretek is szélesítik. A legkedveltebb pénz érmék nem csak a gyűjtők, hanem a befektetési arany kedvelőinek is 10 és 20 koronások, az ezüst forint és korona pénzek, valamint az ezüstből és rézből készült aprópénzek a krajcárok és a fillérek. Bővebb információ

Emlékérmék

A Magyar Nemzeti Bank az 1946. évtől bocsát ki névértékkel rendelkező arany érméket, ezüst érméket és színesfém emlékérméket. A piaci viszonyokhoz alkalmazkodva az érmék különböző névértékkel kerültek és kerülnek a mai napig kibocsátásra. Emlékérme jellegük abból adódik, hogy egy történelmi eseményt közvetítenek, avagy egy történelmi személyiségre, nemzeti értékre emlékeznek. A névértékkel rendelkező érmék Magyarország teljes területén hivatalos fizetőeszközök. Mindezek ismerete, numizmatikai értékük, valamint a pénzek szépsége miatt nem használjuk a mindennapi forgalomban.

Bankjegyek

A papír alapú fizetőeszközök megjelenése a Habsburg Birodalom vonatkozásában Mária Terézia nevéhez köthetőek. Ezen korai bankók előfordulása nagyon ritka, többségükben minta, klisé formájukban maradtak fenn a mai gyűjtők számára. A magyarországi papírpénzek a későbbi korokban korszakokhoz köthetőek. Ezek:

• Szabadságharc bankói (Kossuth és Almásy bankó 1848-1849)
• Gulden (1759-1891)
• Korona pénzrendszer (1892-1926)
• Pengő pénzrendszer (1926-1946)
• Forint pénzrendszer (1946-    )

Az 1996-os évtől kezdődően már modern forint bankjegyekről beszélünk. Ezen papírpénzek ismételt megújítása a technológiai fejlődés és a hamisítások visszaszorítása érdekében napjainkban vette kezdetét és címletenként újul meg.