Ezüstpénz

II. Világháború előtti forgalmi emlékveretek

Napjainkban sok hír szól és egyre nagyobb publicitást élveznek a forgalomba bocsátott emlékveretek.
A jelenlegi 2018-as évben a forgalmi 50 forintos érméinken nem csupán egy, az eddig megszokott éremképtől - a kerecsensólyomtól - eltérő mintázatot fedezhetünk fel. Elsőként a 2018. évi IIHF Divízió Jégkorong VB alkalmával kibocsátott 50 forintos forgalmi emlékérmével találkozhattunk, majd május 25-től a Családok Éve program logója is megjelenik az érméken.

Mindezek ellenére nem a kétezres évek találmánya a forgalmi emlékveretek.

1929-ben Zimmermann Lajos vezetésével a Magyar Numizmatikai Társullat "társadalmi mozgalmat" indított Horthy Miklós kormányzóságának tízéves jubileumára 5 pengős pénzérme kibocsátása céljából. A Társulat kezdeményezése sikerrel járt. Törvénybe iktatták az emlékpénzek verésének tervét és pályázatot írtak ki. Végül a megbízást Berán Lajos kapta, és így született meg az 1930-as évszámú 5 pengős ezüst érme.

Ezzel a 30-as években nem fejeződött be a forgalmi emlékveretek sora. 1935-ben két különböző éremképű, majd 1936-ban még egy eltérő éremképű emlék ezüst 2 pengős jelent meg a megszokott Máriás 2 pengős ezüst érme mellett.

A 300 éves Kir. Pázmány Péter Tudományegyetem alapításának emlékére - 1935

II. Rákóczi Ferenc halálának 200. évfordulójára - 1935

Liszt Ferenc a Nagy Magyar Zeneköltő emlékére - 1936

Zimmermann Lajos 1935. év végén sürgetni kezdte a Szent István emlékpénz kiverésének szükségességét. Egyben javasolta azt is, hogy ne szerepeljen az emlékpénzek kötelező motívumaként a magyar címer, mert ezáltal a művészek nagyobb fokú tervezési szabadsághoz juthatnának. Ezt a javaslatát nem fogadták el, ennek ellenére 1937-ben pályázatot írtak ki az 5 pengős érme tervezésére és kivitelezésére, melyet ismét Berán Lajos tervei nyertek.

A Szent István ezüst 5 pengős emlékpénz 1938. augusztus 12-én került forgalomba.

A 2002-es évtől kezdődően fedezhetjük fel ismét a forgalmi emlékvereteket.
A következő típusokkal találkozhattunk a forgalomban:

200 éve született Kossuth Lajos
200 éve született Deák Ferenc
Magyarország az Európai Unió tagja
100 éve született József Attila
15 éves a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat
125 éves a Magyar Vöröskereszt
Az 56-os Magyar Forradalom 50. évfordulójára
50 éves a Római Szerződés
    IIHF Divízió Jégkorong VB

Családok Éve

Forrás:
Magyar Pénzverő Zrt.
A Magyar Numizmatikai Társulat története
Forintportál


I. István ezüst denár

I. István, születési nevén Vajk, az utolsó magyar nagyfejedelem és az első magyar király. A magyarok országát, a magyar törzsek szövetségéből kialakult fejedelemséget egységes keresztény állammá szervezte át. 1001. január 1-én /a Julian naptár szerint 1000. december 25-én/ koronázták meg.

I. István királlyá koronázásával jött létre a keresztény Magyar Királyság, amelynek szuverenitása az önálló pénzkibocsátás terén is megnyilvánult. Európához tartozása abban is kifejezésre jutott, hogy pénzverését a nyugat-európai denárrendszerhez igazította. Mivel szoros családi kapcsolatok fűzték a bajor uralkodóházhoz, a pénzverésben is a bajor, pontosabban a regensburgi mintát követte.

I. István ezüst érméi 2 típusban ismertek.

Az első, feltehetőleg már a koronázásra készült pénzének kibocsátása viszonylag rövid ideig tarthatott, az sem elképzelhetetlen, hogy csupán egyszeri alkalommal került rá sor.
Az érme előlapján a korabeli gyakorlattól eltérően nem a kibocsátó nevét tüntették fel, hanem Lance Regis (A király lándzsája) köriratban az uralkodó felhők közül kinyúló keze tart egy zászlós lándzsát, az ország szuverenitását kifejező hatalmi jelvényt, amilyenhez hasonlóval ábrázolták magát I. István királyt az 1031-ben készült koronázási paláston.
A hátlapon Regia Civitas (Királyi város) körirat, középen a jól ismert karoling templomábrázolásnak a honfoglalás kori magyar ötvösművészet szellemében átformált képe látható.
Az érme elő- és hátlapi képe, illetve körirata igen összetett koncepció alapján készült, ikonográfiai programjában utánozhatatlan módon keveredik az előképül szolgáló regensburgi denárok mintája a honfoglalás kori magyar ötvösművészet formakincsével.

I. István második verettípusát ezzel szemben már nem csupán presztízsokok, hanem a gazdasági szükséglet hívta életre. Az egyszerű, keresztett ábrázoló éremképű pénz előlapi körirata már megnevezi a kibocsátót - Stephanus rex /István király/ -, a hátlapon olvasható Regia Civitas (Királyi város) nem egy konkrét várost jelentett, hanem sokkal inkább a Magyar Királyságra utal.
Ez a verettípus jelenleg is több ezer példányban ismert.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

I. István ezüstpénze egyszerű éremképével és köriratával hosszú időre mintát adott az őt követő uralkodók számára.

Forrás:
Wikipédia
Az Árpád-kori magyar pénzek Katalógusa I. (Tóth Csaba, Kiss József Géza, Fekete András)


Mária Terézia ezüst madonnás tallér

Mária Terézia uralkodását a Haubsburg-ház leányági trónörökési joga (Pragmatica Sanctio) tette lehetővé, melyet 1722. július 30-án a magyar országgyűlés elfogadott (1723. I-III. tc.). 1740. október 20-án került a trónra, majd a következő esztendő júniusában, Pozsonyban a magyar koronával koronázták meg.

Mária Terézia uralkodása alatt az aranypénzek verése volt a legjellemzőbb, de volt időszak, amikor a tallérok verése meghatározóbb volt.

Az első tallérok a Patrona Hungariae alakjával, majd 1767-től a Szent István rend láncával körül vett magyar címerrel verték.
Az érmehamisítások elkerülése érdekében Mária Terézia 1766. június 16-án elrendelte, hogy a pénzverésért felelős pénzverőmesterek és pénzbecsőrök neveinek kezdőbetűit az arany és ezüst érméken jelölni kell. Mária Terézia férjét, Lotharingiai Ferencet kinevezte társuralkodóként, de a felségjogok gyakorlását önmaga számára tartotta fenn.

Férje halála után fia, II. József lett a társuralkodó.
Mária Terézia 1780. november 29-én hunyt el Bécsben.

Mária Terézia ezüstpénz tallér

 


 

1946 Kossuth 5 forint ezüstpénz

A II. világháború után az 1945-1946. évi hiperinflációt követően a pengő helyett a forint lett Magyarország fizetőeszköze. A mai napig is használatos forint pénzrendszert 1946. augusztus 1-én vezették be a 9000/1946 ME rendelet alapján. Ez a forint még arany alapú pénz volt a kibocsátásakor.

1 forint = 0,0757575 gramm arany
1 kg arany = 13.210 forint

Az 1946-ban kibocsátott forint érmék névértékei: 1 forint, 2 forint és 5 forint. A forint váltópénze a fillér volt.

Az 1946-ban forgalomba bocsátott érmék közül csak az 5 forintos érme anyaga volt ezüst. A pénzen Kossuth Lajos képmása látható. Birkl László az érem című folyóirat 41-42. számában érme-táblázatot tett közé, mely szerint 1967 december 31-ig 39.802 darab Kossuth 5 forintos érme készült. Ezt a darabszámot teszi közé a témában megjelent más numizmatikai szakirodalom is.

Domoki Ferenc 2008-as cikkét idézve:
„Idősebb éremgyűjtők még jól emlékeznek arra, hogy az 1946-os vastag Kossuth 5 Ft-os érmét, nehezen, csak viszonylag magas összegért lehetett megszerezni. Az MNB éremkészletének a 90-es évek elején történt árúba bocsátása óta szinte korlátlan mennyiségben, olcsón lehet ezeket az érméket megvásárolni."

Egyes források szerint az 1946-os Kossuth 5 forintos érme is többnyire csak ajándékozás folytán került a forgalomba, mert az ezüst világpiaci árának emelkedése miatt ezüsttartalma már a kibocsátás pillanatában a névértékének kétszeresét érte.

A korai numizmatikai irodalmak még nem említik a PP-s darabok létét. Először Huszár Lajos: Münzkatalog Ungarn von 1000 bis heute című könyve említi változatként, hogy az MNB gyűjteményében van PP-s darab. Ezt a változatot valószínűleg az Artex cég készítette. A 3019/1966. Korm. sz. rendelet alapján 100 darab proof kivitelű 1946-os ezüst 5 forintos érme készült.

Az eddigiekben közölt adatok ellenére feltételezik a normál Kossuth 5 Ft-os érme utánverését. A most megvásárolható érmék elő- és hátlapja, tömege, átmérője pontosan egyezik a régiekkel. A peremen található + MUNKA A NEMZETI JÓLÉT ALAPJA felirat sokkal karcsúbb és kevésbé mély betűkből áll, mint a régen forgalomba került daraboké. Az érmék gyakorlatilag nem voltak forgalomban, kopás a peremükön sem látszik, de egyes most vásárolható daraboknál erősebbek a sima verőtőből történő kitolásból származó vonalkák, valamint a kigyűrődés a verőgyűrű és a felső verőtő között.

1946 Kossuth 5 forint ezüstpénz

Az eltérés a készítés technológiájának ismeretében magyarázható. Az eredeti verőtövekkel és szélező acélokkal is eltérő érmék készülhettek.

A vásárlási körülményekből az utánverés valószínűsíthető. Ha valamelyik idősebb gyűjtőnek volna olyan vékonybetűs peremiratú darabja, amelyet 1966 előtt, vagy legalább a 70-es években vásárolt, az azt bizonyítaná, hogy mindkét változat 1946-ban készült.

 

Források:
www.tortenelemcikkek.hu
Az érem (1967. 41-42. szám)
Az érem (2008/1)


Az 1906-os 5 korona ezüst pénz numizmatikai története

Miért olyan drága, mitől különleges ez a pénzérme? Kérdezték tőlünk a napokban. A megértéséhez vissza kell mennünk a történelembe több mint 100 évet.

Az 1900-as évek elején a korona Európa egyik  igen erős valutája volt, ezért nagy volt rá a kereslet, ami ezüst hiányt eredményezett. 1906-ban csak az addigi forgalomból kivont érmék anyagából lehetett új 5 koronás érméket verni, így összesen 1.263 darab készült.

Az 1906 előtti és utáni években az 5 koronás ezüst pénzeket 500.000-3.840.000 közötti darabszámban verték. A veretek darabszámának nagyságrendi különbsége miatt az 1906-os évjáratú 5 koronások a régi pénz gyűjtők figyelmének a középpontjába került. Napjainkban igen ritkán fordul elő árveréseken,  elsősorban külföldön, ami azt eredményezte, hogy egy nagyon szép (Vf) tartásfokú darab körülbelül 2,4 millió forintot ér.

Kép forrása: www.coinarchives.com

 Az 1906-os évjárat érdekessége, hogy az ebben az évben készült ezüst 1 koronások, valamint a bronz 1 filléresek, valamint a nikkel 10-20 filléresek szintén viszonylag alacsony darabszámban készültek, így a ritkaságok közé tartoznak, amit az áruk is jól szemléltet.

Ami ritka, az keresett, ami drága, azt hamisítjuk, nincs ez másképp az 1906-os 5 koronással sem. Időszámításunk előtti VI.-VII. században Lydiában jelentek meg a pénznek nevezett tárgyak, amik az emberi agyat és fantáziát megmozgatva ráébresztették őseinket, hogy egy kis hamisítással haszonra tehetnek szert. Mai szóhasználattal élve, azt szoktuk mondani, hogy amióta a pénzt feltalálták azóta hamisítják. Az ezüst 5 koronásokat általában az évszámok átvésésével hamisítják, az 1900-as nullájából, vagy az 1908-as nyolcasából varázsolnak hatost. Az évszám kuriózumítása miatt ezen hamis pénzérméknek az ára napjainkban 40.000 forint körül mozog.

Azonban még így is nagyon sok gyűjteményből hiányzik ez a pénzérme, ezt felismerve négy numizmatikai cég összefogásának köszönhetően a Magyar Pénzverő limitált darabszámban utánvereteket készített az 1906-os 1 és 5 koronákról az eredeti verőtövek segítségével.

Igaz, kis hazánkban az utánvereteket egyenlőre még viszonylag kevesen értékelik, de a szomszédos országokban, például Szlovákiában erős a kereslet irántuk. Ennek ellenére hazánkban is az 1906-os évszám az utánveretek favoritjává nőtte ki magát. A 2014-es megjelenésüket követően pár hónap múlva már csak elvétve egy-egy árverésen lehet megszerezni őket, és áruk is ma már kb. háromszorosát éri.

Reméljük, hogy dióhéjas összefoglalásunk  segít lerántani a leplet az 1906-os 5 korona misztikumáról.