Bankjegy és papírpénz

1946 1 milliárd B-pengő története

A pengőrendszert az 1925 XXXV. tc. vezette be a koronarendszer helyébe. A rendelet értelmében 1 pengő 0,263 gramm arannyal volt egyenértékű.

Az ország területének 1938 és 1941 közötti megnövekedése - Felvidék, Kárpátalja, Észak-Erdély, Bácska visszacsatolása – jelentősen növelte a pénzforgalmat is, mivel a visszacsatolt területeken korábban volt pénzeket át kellet váltani magyarra.

A háború befejezése után a korábban osztrák területeken használt, de a Magyar Nemzeti Bank által készült bankjegyek visszaszivárogtak Magyarországa, növelve az inflációt.

Az infláció rohamos fokozódása a pengővalutával szembeni bizalom megingását eredményezte. A pénz elértéktelenedése mind gyorsabb üteművé vált, ami szükségessé tette az egyre nagyobb címletű bankjegyek kibocsátását.

A számolás egyszerűsítésére az 5.250/1946 ME sz. rendelet alapján 1946 május 27-től hat nullával egyszerűsítve / MILPENGŐ / július elsejétől pedig 7.420/1946 ME sz. rendelet alapján 12 nullával egyszerűsítve / B.-PENGŐ / hozták forgalomba a bankjegyeket.

A legnagyobb névértékkel rendelkező pengő bankjegyűnk, az 1 milliárd b.-pengő.

A bankjegyet Horváth Endre tervezte és ofszeteljárással készült.
A papírpénzen szereplő modell Lendvay Lúcia.
Mérete: 172 x 82 mm.

A források szerin ez a bankjegy egyáltalán nem került forgalomba a forint pénzrendszer 1946-os bevezetése miatt. Ezen pengő bankjegy teljes, 35 példányos felvágatlan ívben, illetve ívtöredékekben is ismeretes. A szóbeszéd szerint a bankból kikerült íveket hazavitték, és otthon szakszerűtlenül történt a feldarabolásuk. Ezért találkozhatunk a kereskedelmi forgalomban ívben hajtott, nem megfelelő méretű eredeti példányokkal.

Pengő bankjegyek legyártott mennyisége táblázat

Források:
Rádóczy Gyula, Tasnádi Géza - Magyar papírpénzek 1848-1992
Kuscsik Péter - Magyarország papírpénzei 1900-1946

Megérkeztek az új 1000 forintos bankjegyek

A bankjegycsere következő lépéseként 2018. március 1-től kerülnek forgalomba az új 1000 forintos bankjegyek, amelyek régi változataival 2018. október 31-igfizethetünk majd - olvasható az MNB honlapján. A régi 10 000 forintos bankjegyek bevonásáról még nem született döntés, ezért e címletnek mind a régi, mind az új változata továbbra is korlátozások nélkül használható a készpénzforgalomban. 

Az MNB 2014-ben kezdte meg a forint bankjegyek megújítását, amelynek célja, hogy a régi címleteket egységes, korszerűbb biztonsági elemekkel rendelkező, a bankjegyvizsgáló gépek által is könnyebben kezelhető bankjegyekre cserélje. A program keretében az elmúlt években a hatból már négy címlet megújult és sor került a régi 20 000, 5000 és 2000 forintos bankjegyek bevonására is, így ezekből a címletekből már csak az új változatokkal fizethetünk.

Fontos tudni, hogy a régi 10 000 forintos bankjegyek bevonásáról még nem hozott döntést az MNB, ezért e címletnek mind a régi, mind az új változata továbbra is korlátozások nélkül használható a készpénzforgalomban. Régi 10 000 forintosokkal bármikor találkozhatunk még az ATM-ből való készpénzfelvétel során, fizethetünk velük a vásárlásaink alkalmával, és a kereskedők nem utasíthatják vissza elfogadásukat.

2018. március 1-től kerülnek forgalomba az új 1000 forintos bankjegyek, amelyek régi változataival 2018. október 31-ig fizethetünk majd. Ehhez kapcsolódóan már az elmúlt év szeptemberében megkezdődött az automaták felkészítése az új 1000 forintosok kezelésére. 

A bevont bankjegyek nem veszítik el értéküket, mivel a bevonási határnapot követően még három évig minden bank- és postafiókban, húsz évig pedig az MNB lakossági pénztárában díjmentesen beválthatók - azonos címletű új fizetőeszközre.

Forrás:
www.portfolio.hu
www.mnb.hu

Bankjegyek tartásfokai

A numizmatikai értékkel bíró műtárgyak, bankjegyek, papírpénzek, arany és ezüst érmék minőségének meghatározása nagy fontossággal bír mind a kereskedők, mind pedig a gyűjtők számára. Hivatalosan elfogadott tartásfok meghatározás nincs. Legtöbb esetben szubjektív. Ennek okán mi most meghatároztuk az általunk használt tartásfokok rendszerét, amelyet az alábbiakban ismertetek.

UNC – Bankfriss, banktiszta

A bankjegy, papírpénz legtökéletesebb állapota.

Jellemzői:

• Éles szélek
• Tűhegyes sarkok
• Nincs se hajtás, se gyűrődés
• Friss, élénk színek
• Hibátlan és sértetlen

A bankjegyeken látszódhatnak papírráncok, melyek nem hibák, hanem a nyomtatási folyamat és a technológiai előállítás nyomai.

aUNC – Majdnem, közel bankfriss

Minimális hibák:

• Sarkok vesztenek tűhegyességükből vagy,
• Egy „szamárfüles” sarok vagy,
• Egy nagyon gyenge, alig észrevehető hajtás

EF+ - Kiváló+

Az aUNC tartásnál felsorolt minimális hibák közül maximum 2 hiba együttes megjelenése a bankjegyen.

EF – Kiváló

Hibák:

• Maximum 2 sarok gömbölyded, nem tűhegyes
• Maximum 2 gyenge hajtás
• Enyhén szennyezett bankjegy

EF- - Kiváló-

Hibák:

• Összes sarok gömbölyded
• Maximum 2-3 hajtás
• Enyhén szennyezett bankjegy

VF+ - Nagyon szép+

Hibák:

• Gömbölyű sarkok
• Maximum 3 darab erős hajtás
• Életlen, elhasználódott szélek
• Szennyeződött bankjegy

VF – Nagyon szép

Hibák:

• Gömbölyű sarkok
• 3 darabnál több hajtás
• Életlen, elhasználódott szélek
• Szennyeződött bankjegy