Nemzeti emlékhely - Kossuth tér színesfém érme

A budapesti Kossuth tér a magyar történelem fontos színhelye, amelyet az Országgyűlés 2012. január 1-jei hatállyal egyedüliként kiemelt nemzeti emlékhelynek nyilvánított. A teret meghatározó hatalmas épület, a törvényhozásnak helyet adó Országház előtt rendezik a legtöbb állami megemlékezést és ünnepséget. A tér a politikai tömegrendezvények gyakori helyszíne, mivel a Kossuth teret a törvényhozásban betöltött jelentősége révén a magyar politika szimbolikájában a magyar államisággal azonosítják. Habár az egykori Tömő tér korábban is köztér volt, a mai Kossuth tér egyértelműen az Országház megépítését követően jött létre. A kiegyezés után a magyar politikai elit fontos célja volt, hogy az országgyűlés állandó, minden igényt kielégítő, reprezentatív épületet kapjon, amely méltó a világvárossá fejlődő fővároshoz. Ekkor ugyanis, a képviselőház a Főherceg Sándor (ma Bródy Sándor) utcában, a főrendiház pedig a Nemzeti Múzeum dísztermében ülésezett. 1880-ban törvénybe iktatták az Országház megépítését. A kormányzat nem csupán hivatali épületnek szánta az Országházat, hanem az ezeréves magyar államiság és az „ősi alkotmány” mementójának is, ezért előírták, hogy a terveknek historizáló stílusúnak kell lenniük. A győztes pályázó, Steindl Imre tervének neogótikus formaelemei az angol parlamentre utaltak, ami esztétikai értékein túlmenően azért is hathatott a döntnökökre, mert a korabeli magyar politikusok gyakran hasonlították a magyar parlamentarizmust és alkotmányt az angoléhoz. A tervek átdolgozása után, 1888-ban fogadták el az Országház végleges változatát. A teret 1898-ban Országház térré nevezték át, az épület 1904-ben készült el, habár a képviselőház már két évvel korábban ide költözött. Az építkezést is vezető tervező, Steindl már nem élhette meg főműve elkészültét, 1902-ben elhunyt. A Duna-parti Országház Budapest képét döntően meghatározó, ikonikus épületté vált.

A Magyar Nemzeti Bank 2000 forintos színesfém emlékérmét bocsát ki, amelynek előlapjának fő motívumaként az Országház főbejáratát „őrző” kőoroszlánok egyike jelenik meg oldalról ábrázolva, háttérben a nemzeti zászló.  A hátlapon a középmezőben a Kossuth tér perspektivikus képe látható, a kiemelt nemzeti emlékhely emblematikus épületeivel. Az alsó körirat felett középen a nemzeti emlékhelyek logója, a felirat végénél, a központi motívumba rejtve az érmét tervező Tóth Zoltán mesterjegye látható.

Az emlékérme a Nemzeti Örökség Intézetének kezdeményezésére 2014-ben indult, a hazai nemzeti emlékhelyeket bemutató sorozatot gazdagítja, a Somogyvár-Kapuvár, Mohács és a Rákoskeresztúri Újköztemető nemzeti emlékhelye után a negyedik tagja a sorozatnak.

Kossuth-tér

Kossuth tér színesfém emlékpénz

Kínálatunk megtekintése az alábbi linken

Forrás: Magyar Pénzverő Zrt.