I. Ferdinánd aranyforint

Ferdinánd 1503. március 10-én a Madrid melletti Alcata de Henaresben született. Gyermekkorát Spanyolországban töltötte. Apja Szép Fülöp burgundi herceg, anyja Aragóniai Johanna. Ferdinánd második fia volt szüleinek, öccse Károlynak, aki a későbbi V. Károly császár. Fülöp 1506-ban meghalt, és Ferdinánd gyámja Miksa császár lett. Ferdinánd 1521-ben feleségül vette Annát, II. Ulászló magyar király lányát.

1522-ben Károly, már mint császár, az osztrák tartományokat átengedte öccsének. 1526-ban a mohácsi csatában elesett II. Lajos, kinek utódja nem volt. Halála után Ferdinánd bejelentette trónigényét, ám a magyar rendek 1526. november 10-én Szapolyai Jánost választották királlyá. Ferdinándot október 23-án cseh királlyá, nem sokkal később pedig – december 17-én – a magyar urak egy része Pozsonyban magyar királlyá választotta. Ferdinánd 1527 júliusában sereggel tört Jánosra, aki felett többször is győzedelmeskedett, így bevonulhatott Székesfehérvárra, ahol 1527. november 3-án megkoronázták. Ezzel megkezdődött hazánkban a közel 400 éves Habsburg uralom, mely alatt két szabadságharc is kibontakozott.

1526-ban Magyarország két részre szakadt. Szapolyai a töröktől kért és kapott segítséget. Az egyesített haderő segítségével 1529-ben az ország nagy része Budával együtt János kezére került. Ferdinánd többször kérte bátyja támogatását, ám Károly császárt a keleti tartomány nem érdekelte. Tizenkét évi polgárháború után, 1538. február 4-én a két király, Ferdinánd és János megbízottai Váradon békét kötöttek, amely szerint János halála után az egész ország Ferdinándra száll. Ám 1540-ben Jánosnak fia született, és halála előtt, a váradi béke ellenére, fiát jelölte utódjául és a török segítségét kérte. 1541-ben Szulejmán szultán Budát és az ország középső részét megszállta, és ezzel már a 3 részre szakadt Magyarországról beszélünk.

1556-ban V. Károly lemondott a császári trónról testvére javára, és 1558. február 25-én Ferdinándot német-római császárrá választották, március 24-én Aachenben koronázták meg. Ilyen körülmények között a magyar államiság egyre inkább háttérbe szorult.

I. Ferdinándot legidősebb fia Miksa herceg követte a trónon, akit 1563-ban koronáztak meg. Ferdinánd 1564 július 25-én hunyt el Bécsben, és Prágában temették el.

I. Ferdinánd királlyá választása előtti magyar pénzrendszer megmaradt ugyan, de az uralkodó törekedett a német birodalmi pénzrendszer mintájára ezt átalakítani. 1552-ben jelennek meg az országban a legkorábbi tallérok. Körmöcbányán 1553-ban kezdik meg a tallérok verését. Egészen I. Ferdinánd német-római császárrá koronázásáig magyar éremképi elemek jelennek meg a pénzein. Az uralkodó az ezüst tallérok és denárok mellett aranyból is veretett pénzt. Uralkodása alatt több verdében, Bécsben, Körmöcbányán, Kassán, Konsztainicában, Nagyszebenben, Nagybányán, Pozsonyban, és Szomolnokon is veretett pénzeket. Ebben a korban az aranyforintokat a velencei aranypénzek nyomán dukátnak nevezték, mely a legértékállóbb aranypénz volt Európában. A dukátokat a nagy értékük miatt általában mérlegelték a hamísítás és a körülnyírás ellenőrzése végett. A körülnyírás problémakörét Sir Isaac Newton oldotta meg, miután kinevezték 1700-ban a királyi pénzverde nagymesterévé, feltalálta a recés szélű pénzérmét.

I. Ferdinánd aranyforint

I Ferdinánd aranypénz dukát

Kínálatunk megtekintése az alábbi linken

Forrás:
Garami Erika - Pénztörténet
Zaláni Béla - I. Ferdinánd és Miksa magyar veretei
Gedai István - Magyar uralkodók pénzeiken